A virágváros: a hanamacsi

A gésák különösen Kiotóban, egyfajta labirintusban élik életüket: ennek helyszíne a hanamacsi, a gésanegyed. A kifejezés szó szerint annyit tesz „virágváros”.A virágvárosban a vendég a mesésen gazdag és dakadens Heinan-kor romantikus hercegének érezheti magát. A teaházak biztosítják a hátteret, a gésák pedig a hangulatot teremtetik meg.

(egy hanamcsi utcáján parkoló riksa)

Romantikus neve

ellenére a virágváros szükségletei nagyon is evilágiak. A jogi értelemben különálló városrész számos, az engedéllyel dolgozó gésákhoz kötődő intézménynek ad otthont.  Saját, helyi adminisztrációja intézi a pénzügyeket, a könyvelést, az anyakönyvi ügyeket és a programok szervezését, valamint lebonyolítását. A kiotói hanamacsikban 190 teaház található, amelyek igen fontos szerepet játszanak a negyedek életében, noha számuk folyamatosan csökken. A textilfestők, kimonókészítők, parókakészítők, , hajtűkereskedők, és vendéglátósok megélhetése a gésák munkájától függ. A gésaházakon, és a teaházakon kívül a hanamacsikban tánc-és samiszeniskolák, illetve gésaszínházak is működnek, de nem hiányozhatnak a minden japán városnegyedben megtalálható shintó, és buddhista szentélyek és templomok.

 (shintoista szentély a hanamacsiban)

A negyedek legbefolyásosabb művészi intézményei a tánciskolák. A tanoncok akik nem tudják elsajátítani a tánc alapjait, nem válhatnak gésává. A legtekintéyesebb gésanegyed, Gion negyed hivatalos tánciskolája az Inoue különösen nagy tiszteletnek örvend.

(előadás közben)

A hanamacsi tehát nem más, mint intézmények bonyolult labirintusa, hasonlóan a középkori királyságok nehezen áttekinthető hűbérúri rendszeréhez. A bonyolultság érthető, hiszen ezek az intézmények több száz évesek, de gyökereik a japán történelem még korábbi korszakaiba nyúlnak vissza. A finoman kidolgozott rendszer rejtve marad a közemberek előtt, sőt még a látogatók sem látják át a maga teljességében.

A hanamacsikon belül működő okiják, a gésák lakhelyei. Az okijákban szigorú szabályok szerint élnek együtt a maikok, és a geikok. Az okiják irányítója a rangidős gésa az anya , másnéven okászan . Ő vezeti az okija életét, kölcségvetéseit, kiadásait is ő rendezi. Az anya feladata hogy a házában élő gésák meghívásait rendezze, és az érte járó összeget az okija pénzébe fektesse be. A rangaban legmagasabban álló személy az okija tulajdonosa , a rangidős Anya. Őt követi a ház legtöbb pénzt kereső gésája, a főgésa. Őt általában úgy kezelik, mint az okija legfőbb ellátóját, és általában a ház vezetősége őt jelöli ki örökösének. A ranglétra legalacsonyabb fokán a gésatanoncok, a maikok állnak. Az ő feladatuk, hogy elvégezzék a házimunkát, teljesítsék a főgésa minden kívánságát, és iskolába járjanak, ahol csak kemény tanulás árán válhat belőlük igazi gésa. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a gésatanoncok élete volt a legnehezebb. Annyi teendőjük volt, hogy be kellett érniük napi négy-öt óra alvással. Néhány gazdagabb okija szolgálóként tartotta a tehetségtelen gésajelölteket.